A Próféta

Am E We all have dreams Em D We all have dreams Dm We all Am We all F E We all Dream Am Az esti raktárakon túl, E túl a lármás kofákon Em D raklapokon áll szikáran egy alak, D túl a csodákon Dm Foszló köpeny, bűzös rongyok, Am molyrágta még a bőre is F Motyogása alig hallik: E bűn...bocsánat...nemezis… Am Pergamenszín arca kemény, E már napok óta nem evett Em D A mindenségbe mélyeszti D azt a bíborszilánkos tekintetet Dm A légbe kapál, a semmibe mar, Am üti száz szellemrenegát F Küzd, mint ki egymaga tartja zárva E a pokol tüzes kapuját F A hallgatóságra tekint most, E kutyák, varjak, varangyok F Hangja felzeng mint félrevert, G mennyben öntött harangok C Az első hibát úgy véted, C7 hogy elhiszed az ember ilyen F Bűnbánó és újra vétkes Fm anyagba ragadt félelem F Pedig fényből vagy, és a mindenség F egy fennebb létet szánt neked G# Álmodban az Egy vendége vagy, G# Am minden hajnal onnan ered Trumpet solo Am Itt elakad, mint ki elfeledte E a legfontosabb üzenetet, Em D főt horgaszt és annyit mond még D rekedt hangon, szeretet Dm Aztán hátraveti nagy hirtelen Am pokolharcos üstökét F Három varkocs lendül égre, E megragadja a vaksötét Am Csontos ökle újra lendül, E a gyűlt közönség megrezzen Em D Mobilok villannak az éjben D Ez őrült! Vigyázz! Hadd vesszen! Dm Táltosidőkbe révülő szemmel Am számol lassan háromig, F a rendőrautó csendben megáll, E kérdés, bilincs, elvezetik F A hallgatóságra tekint most, E kutyák, varjak, varangyok F Hangja felzeng mint félrevert, G mennyben öntött harangok C Az első hibát úgy véted, C7 hogy elhiszed az ember ilyen F Bűnbánó és újra vétkes Fm anyagba ragadt félelem F Pedig fényből vagy, és a mindenség F egy fennebb létet szánt neked G# Álmodban az Egy vendége vagy, G# Am minden hajnal onnan ered